Egyre többen kapnak rá a fotózás ízére.
Legyen az egy selfie vagy egy jó fotó a családról, egy elkapott party fotó vagy
egy szépséges naplemente, netán egy édes kis virág a kertünkbe.
Aztán persze nagy izgalommal tölti fel mindenki a közösségi oldalakra,
ezeket a képeket, majd jöhetnek a megérdemelt lájkok!
Ez a folyamat, így rendben is van! Na de, hogy megegyük a gépünket?? :O
Pedig bármilyen fura is, ez is teljesen rendben van! 😀
Sőt megkérdezném, Te milyen ízben kedveled a legjobban?
Mielőtt azt hinnétek elment az eszem, és talán a fenti fotóból is sejtitek,
valójában egy tortáról van szó!
Második alkalommal érkezett felkérés, hogy készítsek fényképezőgép tortát.
Első ízben öcsém névnapjára próbálkoztam. Ő is a fotózás szerelmese lett,
így evidens lett, hogy a torta erre a tematikára épül.
Belekezdtem, aztán vártam, hogy majdcsak lesz belőle valami, hisz nem
tanultam a cukrász szakmát, így az interneten talált, hasonló művek
szolgáltak segítségül. Majd az ember egy idő után elszakad a látottaktól
és engedi, hogy ösztönei vezessék.
Eső Nikonom mákos mascarpone ízben készült.
A kijelzőre öcsém egyik fotója került ostya formában.
—————————
A második tortát egy fiatal fotós hölgynek szánták a szülei.
Neki kifejezett kedvence a Nikon márka.
Így ebből kifolyólag ismételnem kellett,
csupán a méretet kellett megnövelnem.
Íze ezennel nutellás lett!
A kijelzőre ismét öcsém fotóját helyeztem. 🙂
Saját meglátásom szerint hiába készült az első is szívvel-lélekkel,
egy szeretett személy részére, azért a második márt kiforrottabb lett. 🙂
Alapként a szokásos olajos piskótám szolgált, azaz:
35 dkg liszt
1 sütőpor
20 dkg cukor+ 8 a habba
4 db min. M-es tojás
1,5 dl olaj
1,5 dl tej
A krém,
25 dkg mascarpone
2 dl tejszín
1/2 üveg nutella
és 1/2 expressz zseléfix segédletével készült.
A piskótát egy tepsiben készítettem el, hisz ebben a formában könnyebb
a fényképező formához igazítani.
A betöltött és a krémmel kívülről is lekent formát,
25 dkg nagyon-nagyon(!) puha margarin, 25 dkg porcukor és egy csipet só
géppel kidolgozott keverékével ismét lekentem.
Ezután jöhetett a fekete unidec borítás, ill. a díszítés.
A részletek felhelyezése.
A márkajelzésre, a digitális kijelzőre és egy gombra ostyát használtam. 🙂
Remélhetőleg az ünnepelt örömét lelte benne! 🙂
